2. nap: Július 13. kedd
Reggel a szálloda busza (képen látható) vitt minket vissza a reptérre. A check-in viszonylag könnyen ment. Bennt a várótérben volt 
első "amerikás" élményünk, ittunk kávét egy Starbucksban - kemény 18 dolcsi volt két cappuccino, egy ásványvíz és két kisebb süti. Apropó, azt már most leírhatom, jó pár nap távlatából, hogy a kávé itt elég szar. Igazából löttyöt sikerült mindenfelé innunk, de erről majd írok egy külön bejegyzést is.
A repülőút a belföldi járaton is gond nélkül zajlott. Egy Boeing 757-essel mentünk, ami azért szűkösebb volt az előző gépnél, de bírható volt az út. A második képen a LAX látható (Los Angeles-i repülőtér). Innen szintén busz vitt minket ki az Alamo kocsikölcsönzőhöz, ahol felvettük az autónkat. Az ügyintéző rábeszélt egy nagyobb kategóriára a sivatag és hegyek miatt, ahol szerinte egy négyhengeres motor nem bírja a légkondit és a menetet (azt hiszem, így utólag, hogy igaza volt). Rá kellett volna fizessünk a bérlésre 200 dollár felett. Húztuk a szánkat, erre megkérdezte, hogy milyen társasággal jöttünk. Mondtuk, hogy Delta, erre ő nézett egy kicsit és akkor azt mondta, hogy legyen 156$. Ez itt így megy...A jármű felvétele is vicces. Kaptunk egy voucher-t Full Size kategóriára. Kisétáltunk a parkolóba és ott mi választhattuk ki, mit szeretnénk, csak beültünk és mentünk. A képeken a fehér Chevrolet Impala a jármű.
Miután sikerült felvenni a kocsit, megkerestük a szállást, ami meglehetősen messze volt Los Angelestől, Anaheimben. Egy teljesen átlagos motel. A nap további részében a környéken autókáztunk, lementünk az óceán partjára sétálni, kerestünk egy boltot (7eleven itt a helyi közért, amolyan CBA szerű). Los Angelesbe másnap indultunk el.
3. nap: Július 14, szerda
Reggel korán keltünk és elindultunk Los Angelesbe, különösebb cél nélkül. Nagyon szokatlan volt megszokni, hogy 10 órával előrébb járunk, mint Magyarországon. Amikor mi itt felkelünk, akkor otthon már vacsoráznak. A szállástól Los Angelesbe vezető úton a latin negyeden át kellett menni (Igazából Los Angeles környéke egy hatalmas egybeépült metropolisz,
rengeteg a mexikói, latinos fazon és kajálda, minden spanyolul van kiírva és meglehetősen lepukkant a környék is Anaheim és a tényleges belváros között. Sajnos innen nem készítettem képeket.). Reggel rögtön bementünk egy Taco bárba, ahol mindketten Carnitas burritót kértünk. Hát ez veszettül más, mint a körüti kajálda Budapesten. Tulajdonképpen egy lepénybe tekert hús tömeg. aznapra el is tömött minket a kaja. a helyről itt egy kép valahol a jobb oldalon.
Reggel a szálloda busza (képen látható) vitt minket vissza a reptérre. A check-in viszonylag könnyen ment. Bennt a várótérben volt 
első "amerikás" élményünk, ittunk kávét egy Starbucksban - kemény 18 dolcsi volt két cappuccino, egy ásványvíz és két kisebb süti. Apropó, azt már most leírhatom, jó pár nap távlatából, hogy a kávé itt elég szar. Igazából löttyöt sikerült mindenfelé innunk, de erről majd írok egy külön bejegyzést is.A repülőút a belföldi járaton is gond nélkül zajlott. Egy Boeing 757-essel mentünk, ami azért szűkösebb volt az előző gépnél, de bírható volt az út. A második képen a LAX látható (Los Angeles-i repülőtér). Innen szintén busz vitt minket ki az Alamo kocsikölcsönzőhöz, ahol felvettük az autónkat. Az ügyintéző rábeszélt egy nagyobb kategóriára a sivatag és hegyek miatt, ahol szerinte egy négyhengeres motor nem bírja a légkondit és a menetet (azt hiszem, így utólag, hogy igaza volt). Rá kellett volna fizessünk a bérlésre 200 dollár felett. Húztuk a szánkat, erre megkérdezte, hogy milyen társasággal jöttünk. Mondtuk, hogy Delta, erre ő nézett egy kicsit és akkor azt mondta, hogy legyen 156$. Ez itt így megy...A jármű felvétele is vicces. Kaptunk egy voucher-t Full Size kategóriára. Kisétáltunk a parkolóba és ott mi választhattuk ki, mit szeretnénk, csak beültünk és mentünk. A képeken a fehér Chevrolet Impala a jármű.
Miután sikerült felvenni a kocsit, megkerestük a szállást, ami meglehetősen messze volt Los Angelestől, Anaheimben. Egy teljesen átlagos motel. A nap további részében a környéken autókáztunk, lementünk az óceán partjára sétálni, kerestünk egy boltot (7eleven itt a helyi közért, amolyan CBA szerű). Los Angelesbe másnap indultunk el.
3. nap: Július 14, szerda
Reggel korán keltünk és elindultunk Los Angelesbe, különösebb cél nélkül. Nagyon szokatlan volt megszokni, hogy 10 órával előrébb járunk, mint Magyarországon. Amikor mi itt felkelünk, akkor otthon már vacsoráznak. A szállástól Los Angelesbe vezető úton a latin negyeden át kellett menni (Igazából Los Angeles környéke egy hatalmas egybeépült metropolisz,
rengeteg a mexikói, latinos fazon és kajálda, minden spanyolul van kiírva és meglehetősen lepukkant a környék is Anaheim és a tényleges belváros között. Sajnos innen nem készítettem képeket.). Reggel rögtön bementünk egy Taco bárba, ahol mindketten Carnitas burritót kértünk. Hát ez veszettül más, mint a körüti kajálda Budapesten. Tulajdonképpen egy lepénybe tekert hús tömeg. aznapra el is tömött minket a kaja. a helyről itt egy kép valahol a jobb oldalon.A nap során tulajdonképpen végig autóztuk a belvárost és Beverly Hillst is megnéztük. Rengeteg a villa, mint ahogy az várható volt, de halandó ember csak a nagy kapukat látja az utcákról. Mivel ez a rész annyira nem érdekelt minket, kiválasztottuk a La Brea kátránytavakat, mint megtekintendő látványosságot. Ilyet máshol nem nagyon látni. A város közepén (La Brea negyed) terül el egy meglehetősen óriási park. Már a park bejáratánál megcsapott az aszfalt illata. A hely központjában helyezkedik el a Page múzeum, ahol a tavakból kikotort leleteket mutatják be, illetve itt is kutatják őket. A múzeum körül helyezkednek el a gödrök, van vagy 100 kisebb-nagyobb. Érdekes, hogy sétálsz és itt-ott kis területeken a pázsitot megszakítja egy kátrány folyás.
A fenti képen a fő tó látható, mammut szobrokkal. A víz folyamatosan bugyogott és a tetején úszik a kátrány. Azon tűnődtünk, vajon ha valaki beledobna egy csikket...
A kis srác éppen egy buzgárt les a parkban. A kátrány rendesen bugyogott. Hihetetlen, hogy mindenfelé pázsit, csodálatosan karbantartott park, helyenként pedig kátrány sercen a földből. Közvetlenül a park mellett van a Szépművészeti Múzeum is. Vajon annak a pincéjébe is betör ez néha? (Amúgy a képen létható ponttól 150 méterre már lakóházak állnak.)
Egy kép a múzeumból, amely a park széle felé húzódott, félig a földbe süllyesztve. A régészek egy üvegfal mögött dolgoztak, simán nyomon lehetett követni, hogy mit ténykednek. A gödrökbe mindenféle állat belemászott már, még az ember is. Rengeteg madár, prérikutya, farkas, mammut, valamiféle szarvas, ősló és kardfogú tigris (itt meg kell jegyezni, hogy külön felhívták a figyelmet arra, hogy az nem tigris, hanem kardfogú macska) vett már benne maradandó fürdőt. Ásatások a 19. század eleje óta folynak. Ma is van ahol éppen túrják a kátrányt.
A múzeum teteje, rálátással a közepén húzódó kertre. Háttérben már irodaépületek és lakóházak. Kicsit olyan, mint nálunk a városliget a tóval. Csak itt felhőkarcolók vesznek körbe, kátrány bugyog a földből, a platánokat egzotikus növények és pálmák helyettesítik, karban van tartva. Szóval teljesen más, de ez nem számít.
Kicsit később valahol Hollywoodban, mögöttem a felirattal. Két utcával lejjebb voltak a hírességek csillagai. Jack Lemmon csillagával le is lettem fényképezve.
Este még fel szerettünk volna menni a hegyekbe egy obszervatóriumhoz, de sajnos félúton lezárt útba ütköztünk, úgyhogy inkább hazafelé vettük az irányt. Abban maradtunk, hogy másnap irány San Diego, ahonnan visszafele talán még eltöltünk néhány napot Los Angeles környékén (erre nem került végül sor).
A fenti képen a fő tó látható, mammut szobrokkal. A víz folyamatosan bugyogott és a tetején úszik a kátrány. Azon tűnődtünk, vajon ha valaki beledobna egy csikket...
A kis srác éppen egy buzgárt les a parkban. A kátrány rendesen bugyogott. Hihetetlen, hogy mindenfelé pázsit, csodálatosan karbantartott park, helyenként pedig kátrány sercen a földből. Közvetlenül a park mellett van a Szépművészeti Múzeum is. Vajon annak a pincéjébe is betör ez néha? (Amúgy a képen létható ponttól 150 méterre már lakóházak állnak.)
Egy kép a múzeumból, amely a park széle felé húzódott, félig a földbe süllyesztve. A régészek egy üvegfal mögött dolgoztak, simán nyomon lehetett követni, hogy mit ténykednek. A gödrökbe mindenféle állat belemászott már, még az ember is. Rengeteg madár, prérikutya, farkas, mammut, valamiféle szarvas, ősló és kardfogú tigris (itt meg kell jegyezni, hogy külön felhívták a figyelmet arra, hogy az nem tigris, hanem kardfogú macska) vett már benne maradandó fürdőt. Ásatások a 19. század eleje óta folynak. Ma is van ahol éppen túrják a kátrányt.
A múzeum teteje, rálátással a közepén húzódó kertre. Háttérben már irodaépületek és lakóházak. Kicsit olyan, mint nálunk a városliget a tóval. Csak itt felhőkarcolók vesznek körbe, kátrány bugyog a földből, a platánokat egzotikus növények és pálmák helyettesítik, karban van tartva. Szóval teljesen más, de ez nem számít.
Kicsit később valahol Hollywoodban, mögöttem a felirattal. Két utcával lejjebb voltak a hírességek csillagai. Jack Lemmon csillagával le is lettem fényképezve.
Este még fel szerettünk volna menni a hegyekbe egy obszervatóriumhoz, de sajnos félúton lezárt útba ütköztünk, úgyhogy inkább hazafelé vettük az irányt. Abban maradtunk, hogy másnap irány San Diego, ahonnan visszafele talán még eltöltünk néhány napot Los Angeles környékén (erre nem került végül sor).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése